A fák csendes segítőtársaink. Hűsítő árnyékot adnak a meleg nyári napokon, oxigénnel látnak el minket és kiszűrik a káros anyagokat. Mi mégsem becsüljük őket eléggé. Nem vigyázunk rájuk, pedig az életet jelentik számunkra.

A fák szerepe a természetben

A fák jótékony hatással vannak a Föld élővilágára. A természetben betöltött szerepük nagyon fontos, mert megkötik a szén-dioxidot, kiszűrik a káros anyagokat a levegőből, oxigént termelnek és lassítják a globális felmelegedést, ráadásul otthont nyújtanak az élőlények számára.

Egy 20 méter magas, 12 méter átmérőjű, 100 éves tölgy, 600 ezer levelet hajt egy évben. Egy ilyen fa 9400 liter szén-dioxidot alakít át (ennek tömege 18 kg), 10 ember oxigénszükségletét látja el, 12 kg cukrot állít elő, valamint 400 liter vizet vesz fel és párologtat el, mindezt egyetlen nap (!) alatt.

A fák jótékony hatással vannak az élővilágra, megkötik a szén-dioxidot, kiszűrik a káros anyagokat, oxigént termelnek és lassítják a globális felmelegedést (Kép innen)

Erdőirtások

A világ szárazföldi területeinek egyharmadát borítják erdőségek. Az emberi jelenlét sajnos szembetűnő, a WWF egy korábbi, 2011-ben megjelent tanulmányából kiderült, hogy 8000 év alatt 35%-al lett kevesebb bolygónk faállománya. A Természetvédelmi Világalap kétévente számol be planétánk állapotáról, a 2018-ban megjelent Élő Bolygó Jelentés (Living Planet Report) szerint 1990 és 2015 között 129 millió hektár erdő semmisült meg.

A trópusi esőerdők szerepe létfontosságú, mivel ezek termelik Földünk oxigénállományának jelentős hányadát, valamint több szén-dioxidot nyelnek el, mint amennyit kibocsátanak. Sajnos azonban, ezek a területek is folyamatosan csökkennek az ipari és mezőgazdasági tevékenységek, valamint az urbanizáció miatt. Ráadásul a fákat gyakran égetéssel irtják, ami meglehetősen környezetszennyező, mivel így üvegházhatású gázok kerülnek a levegőbe. A Global Forest Watch (GFW) jelentése szerint, 2018-ban 12 millió hektárnyi esőerdő pusztult el.    

A legnagyobb kiterjedésű esőerdő az Amazonas-medencében található, a Föld tüdejének is hívják. A fokozott erdőirtás itt is nagy problémát jelent, a faállomány egyötöde tűnt el az elmúlt ötven évben. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy Jair Bolsonaro, Brazília elnöke, aki idén januárban foglalta el pozícióját, úgy szeretné fellendíteni a gazdaságot, hogy ösztönzi a fakitermelést. A Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet adatai szerint az országban található esőerdő területe, 2018. júliusában 597 km2-el, 2019. júliusában viszont már 2255 km2-el csökkent.

Ötven év alatt, az erdőirtások következtében, az amazóniai esőerdő egyötöde tűnt el (Kép innen)

Erdőtüzek

Az erdőtüzek az esetek többségében az emberi gondatlanság számlájára írhatók, ráadásul a globális felmelegedés okozta szárazság és csapadékhiány miatt könnyebben terjednek el a lángok, nagyobb területen pusztítanak.

Világszerte több helyen is égnek az erdők, például Görögországban, Törökországban és a Kanári szigeteken településeket kellett evakuálni emiatt. A szibériai erdőtüzek szintén komoly problémát jelentenek, itt a legsúlyosabb a helyzet. Az érintett terület nagyságáról ellentmondásosak a hírek, de körülbelül 2,5 millió hektár van veszélyben. A hatalmas kiterjedésű tűz füstje akkora, hogy beterített számos orosz várost, sőt Észak-Amerikát is elérte.

Az Orosz Tudományos Akadémia szibériai tagozatának Krasznojarszki Tudományos Központja (KNC) szerint olyan súlyos károk keletkeztek, hogy 60-70 évre, sőt Jakutföldön és az Evenki Autonóm Körzetben legalább 100 évre lesz szükség a teljes regenerálódáshoz.

A szakembereknek az a véleménye, hogy a nagy szárazság miatt nincs esély arra, hogy emberi erővel teljesen el tudják oltani a tüzet. Úgy tűnik csak egy hosszabb esős időszak segíthet, de arra lehet, hogy hónapokig kell várni.

Szibéria fái 600 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg évente, ez pedig egynegyede annak, amit a világ erdei képesek elnyelni. Éppen ezért lenne fontos nagyobb hangsúlyt fektetni a klímaváltozás miatt sérülékenyebbé vált terület védelmére.

Mit tehetünk a fákért?

Ha fákat ültetünk, az jótékony hatással van környezetünkre, de vegyük figyelembe, hogy az egészséges, idős fák több szén-dioxidot nyelnek el, mint amennyit kibocsátanak. Ha a korábban példaként felhozott, 20 méteres, 100 éves tölgyet kivágnánk, akkor 2000 darab, egyenként 1 m3-es koronájú facsemetét kellene ültetnünk helyette.

Több módja is van annak, hogy megvédjük az erdőket. Egy Rainforest Connection nevű kaliforniai nonprofit szervezet azzal a kreatív megoldással állt elő, hogy régi, kidobásra ítélt mobiltelefonokat gyűjt be és alakít át. A napelemmel és esővédelemmel ellátott készülékeket ezután a fákra helyezik, feladatunk, hogy jelezzenek, ha illegális fakitermelés zajlik a közelben. Egyetlen átalakított készülékkel 300 hektárnyi esőerdőt képesek megfigyelni.

Akibe pedig kellő mértékű bátorság szorult, akár a tettek mezejére is léphet. Természetvédők egy csoportja 2019. augusztus 19-én szintén ezt tette, eltorlaszolták a nepáli légügyi hatóság és az erdészeti minisztérium bejáratát. Azt követelték, hogy az ország második nemzetközi repülőterét ne a Katmandutól 80 kilométerre kijelölt helyre építsék fel. Ez ugyanis ökológiai katasztrófához vezetne, mivel 2,5 millió fát kellene kivágni a projekt megvalósításához. Számos vadállat, többek között tigrisek és elefántok élőhelye kerülne ezáltal veszélybe, ráadásul ki kellene telepíteni 500 falusi családot.

Választhatjuk azt a megoldást is, hogy nem vásárlunk olyan termékeket, amelyeket az esőerdők rovására termesztenek. Ilyen például az avokádó, a kókuszolaj, de legjobb, ha kerüljük az olyan ételeket is, melyek pálmaolajat tartalmaznak.

A National Geographic 2019. májusában egy tanulmányra hivatkozva arról számolt be, hogy a fák érzékelik, hogy gond van és alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. Lényegesen több szén-dioxidot vonnak el a légkörből, mint korábban. A kérdés, hogy ilyen körülmények mellett meddig bírják a terhelést?

Hannes Tuch: Az erdő fohásza (Fekete István fordítása) (kép innen)