Hazánk famatuzsálemei történelmünk néma tanúi, túlélői. Közülük a legidősebb már akkor is élt, amikor még Árpád-házi királyok uralkodtak. Átvészeltek háborúkat, nehéz időket, legendák, történetek szólnak róluk. Mivel tisztes kort életek meg és egyre kevesebb van belőlük, óvnunk és védenünk kell őket!
1. Hédervári Árpád-tölgy – Kora: kb. 800 év (Magyarország legidősebb fája)
Magyarország legidősebb fája a hédervári Boldogasszony kápolna közelében található. A néphagyomány úgy tartja, hogy a kocsányos tölgy mellett, maga Árpád vezér pihent meg és tartott haditanácsot 907-ben, a Pozsonyi csata előtt, sőt még nyomot is hagyott a törzsében a fejedelem lovának kötőféke. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy a fa Árpád idejében még nem élt, bár így is tekintélyes kort ért meg, hiszen körülbelül 800 éves. Az 1942 óta védett Árpád-tölgy korhadásnak indult és 2007 áprilisában derékba tört, de a civil összefogásnak köszönhetően életben maradt. A beteg részeit eltávolították, az egyetlen megmaradt ágát (a négyből) tartógúla és kötelek segítségével sikerült megmenteni. A fa azóta is minden évben virágzik.
Az ország legöregebb fája, a hédervári Boldogasszony kápolna közelében található 800 éves Árpád-tölgy. 2007-ben derékba tört, de civil összefogás segítségével sikerült megmenteni.(Kép innen)
2. Szőkedencsi öreg hárs – Kora: kb. 700 év
A 700 éves matuzsálemet, a Budapestről Nagykanizsa felé vezető 7-es főút 183-as kilométerénél láthatjuk, Szőkedencs temetőjének dombján. Szőkedencs eredetileg közvetlenül a fa és a temető mellett volt, de a török időkben elnéptelenedett, majd később, kissé távolabb, újjáépült. A község lakói mindent megtesznek azért, hogy a vén hársfa épségben maradjon, ápolják, gondozzák, vigyáznak rá. Néhány éve, amikor támfalat építettek a fa köré, kiderült, hogy a múlt egy darabját őrizte, ugyanis a föld alól egy Árpád-kori templom romjai kerültek elő.
A 700 éves, szőkedencsi öreg hárs, a Budapestről Nagykanizsa felé vezető 7-es főút 183-as kilométerénél látható. A község lakói ápolják, gondozzák, mindent megtesznek azért, hogy épségben maradjon. (Kép innen)
3. Nagykőrösi Basafa – Kora: kb. 4-500 év
A Basafa egy kocsányos tölgy, mely a nagykőrösi erdő része. Korát körülbelül 4-500 évesre becsülik, magassága 31 méter. A fa nevére egy érdekes legenda ad magyarázatot. Eszerint, még a 17. század közepén, a budai basa, egy megbízottját küldte Nagykőrösre, hogy beszedje az éves adót. A basa embere azonban, a hazafele úton balesetet szenvedett. A sérült török egy magyar család tanyájára került, itt ápolták. A megbízott beleszeretett a gazda szépséges lányába és elhatározta, ha meggyógyul, elveszi feleségül és magával viszi a háremébe. Miután a török felépült, visszatért Nagykőrösre. A lány apja azonban, nem akarta odaadni a lányát, cselt eszelt ki, koldusnak adta ki magát és egy tölgy alá ült. Amikor összetalálkozott a megbízottal, azt mondta neki, hogy gonosz suhancok feldobták a mankóját a fára. A basa embere megpróbált segíteni, felmászott, de egy ág leszakadt a túlsúlyos török alatt, aki lezuhant és nyakát szegte. A hatalmas tölgyet azóta Basafának hívják.
A Basafa egy 31 méter magas kocsányos tölgy a nagykőrösi erdőben, korát körülbelül 4-500 évesre becsülik (Kép innen)
4. Bátaszéki molyhos tölgy – Kora: kb.3-400 év
Bátaszék legidősebb fája, a város külterületén található, a Szent Orbán-kápolna mellett, melyet 1754-ben német betelepülők építettek, hálából azért, mert túlélték az 1738-as pestisjárványt. A fa körülbelül 3-400 éves lehet, pontos életkorát illetően eltérő a szakemberek véleménye. Sokan úgy vélik, hogy a Rákóczi-szabadságharc utáni erdőtelepítés során ültették, de Sümegi József diakónus, helytörténész szerint a molyhos tölgy már az 1600-as években, a török hódoltság idején is itt állt. A bátaszékiek nagy becsben tartják az idős fát. Jó állapotban van, köszönhetően annak, hogy folyamatosan ápolták és védték a kórokozóktól. Május 25-én, Orbán napján, szokássá vált az itt élők körében, hogy borral locsolják a fát, hogy bőséges legyen a szőlőtermés. A bátaszéki molyhos tölgy 2015-ben Magyarországon, 2016-ban pedig Európában nyerte el az „év fája” címet.
Bátaszék legidősebb fája, a város külterületén található a Szent Orbán-kápolna mellett, 2015-ben Magyarországon, 2016-ban pedig Európában nyerte el az „év fája” címet (Kép innen)
5. Gödöllői Vén Vackorfa - Kora: kb. 280 év (Magyarország legidősebb vadkörtefája)
Az ország legidősebb vadkörtefája körülbelül 280 éves, magassága 20 méter, a gödöllői Szent István Egyetem Botanikus Kertjében áll. Számos történet kering Gödöllő büszkeségéről. Azt mondják, a Vén Vackor egyike annak az ezer körtefának, melyet Grassalkovich Antal gróf ültetett hálája jeléül, mert egy ilyen fa adott neki menedéket, amikor egy vadkan üldözőbe vette. Egy másik legenda szerint az isaszegi csata után Kossuth Lajos el akart vonulni a világtól és nem a kastélyban, hanem a Vén Vackor tövében ülve írta meg a függetlenségi nyilatkozatot. A gödöllőiek a szerelmesek fájaként is emlegetik, hiszen a gyakran erre járó Erzsébet királyné állítólag itt ismerkedett meg Andrássy gróffal. 2013-ban az „év fája” lett. A helyiek 2014-ben kampányt indítottak, hogy kedvencük elnyerje az európai trófeát is, ennek érdekében még dal is született a Vén Vackorfáról, mely végül ezüstérmes lett.
Az ország legidősebb vadkörtefája körülbelül 280 éves, magassága 20 méter, a gödöllői Szent István Egyetem Botanikus Kertjében áll. 2013-ban az „év fája” lett hazánkban, 2014-ben második lett az európai versenyen. (Kép innen)
