Az emberi civilizáció térnyerésével sajnos komoly károkat szenvedtek a természetes élőhelyek és ezzel együtt a Kárpát-medencében évmilliók óta jelen lévő élőlények is megfogyatkoztak. Íme néhány olyan állat, mely hazánkban fokozottan védett és eszmei értéke akár 1 millió Ft is lehet!

1. Délvidéki földikutya – Súlyosan veszélyeztetett/Fokozottan védett (Eszmei értéke: 1 millió Ft)

(Kép innen) 

A délvidéki földikutya, a Kárpát-medencében őshonos, 2 millió évvel ezelőtt megjelent, nyugati földikutya fajcsoport egyik faja. Az állat előfordulási helye Magyarország, de él egy kisebb populációja Újvidéken is. Hazánkban először 2008-ban bukkantak rá Kelebia és Ásotthalom környékén, majd 2013-ban Baján és 2017-ben Albertirsán is találtak példányokat. A délvidéki földikutya 15–24 cm hosszú, súlya 25-35 dkg. A fogai és feje segítségével ásott földalatti járatokban él, hallása és szaglása kitűnő, de teljesen vak, mivel nincsenek szemei. Az állat a gépesített mezőgazdasági művelés miatt súlyosan veszélyeztetett, egyedszámát körülbelül 400-ra becsülik Magyarországon. Annak érdekében, hogy megakadályozzák kihalását, 2017-ben létrehozták a Bajai Földikutya Rezervátumot, 114 hektáros területén tilos a földművelés és az erdőtelepítés.

2. Kékcsőrű réce – Veszélyeztetett/Fokozottan védett (Eszmei értéke: 500 ezer Ft)

(Kép innen)

A kékcsőrű réce Ázsiában gyakori, de Európában, így hazánkban is veszélyeztetett állatfajnak számít. Szárnyfesztávolsága 62-70 cm, testhossza 43-48 cm, a tojó csőre feketés kék, a hímé nász idején égszínkék. A fiókák 48 nap kotlási idő után kelnek ki és két hónaposan lesznek röpképesek. A madár Magyarországon az 1960-as évekig a szikes tavaink mentén költött szórványosan, aztán szinte teljesen eltűnt, az 1980-as években próbálták visszatelepíteni, de a program nem járt sikerrel. Ma már csak a téli időszakban, ritka kóborlóként látható. Az állomány lecsökkenésének oka, az alkalmas élőhelyek megszűnése, kiszáradása, valamint az amerikai eredetű, halcsontfarkú réce térhódítása.

3. Rákosi vipera – Veszélyeztetett/ Fokozottan védett (Eszmei értéke: 1 millió Ft)

(Kép innen)

A rákosi vipera eredetileg több helyen is előfordult Ausztriától Bulgáriáig, de ma már csak Magyarországon élnek populációi a Hanságban és a Kiskunságban. Hazánk legkisebb kígyója, kb. 35-60 cm hosszú. A teljes állomány maximum 500 példányra tehető. Veszélyeztetettségének oka a földek mezőgazdasági használata, az állat illegális kereskedelme, valamint szándékos pusztítása. Azonban fontos tudni, hogy ez a kígyó emberre egyáltalán nem veszélyes, marása számunkra olyan, mint egy méh csípése, mérge csupán a tápláléka, vagyis kisebb rágcsálók, rovarok számára halálos. A rákosi vipera megmentése érdekében, 2004-ben, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az Európai Unió támogatásával létrehozta a Rákosivipera-védelmi Központot. A program célja a viperák szaporítása és visszatelepítése a természetes élőhelyükre, mely jelenleg is folyamatban van.

4. Dunai galóca Veszélyeztetett/ Fokozottan védett (Eszmei értéke: 100 ezer Ft)

(Kép innen) 

A dunai galóca a Duna felső és középső szakaszának vízgyűjtő területén őshonos, de a betelepítéseknek köszönhetően, kis számban megtalálható a Tiszában, a Rajnában és a Rohne folyóban is. Mivel nagyon ritka, nem túl gyakran akad horogra, de ha mégis, fokozott védettsége miatt vissza kell engedni a vízbe. Egy kifejlett egyed akár 80-120 cm, (ritkább esetben 150-200 cm) hosszú is lehet és elérheti 30 kg-ot (sőt akár az 50 kg-ot (!)) is. A dunai galóca sajnos a veszélyeztetett kategóriába tartozik, mivel élettere leszűkült a szennyezések, az iparosodás, az orvhorgászat, a mederkotrások és a folyószabályozások miatt.

5. Kerecsensólyom – Veszélyeztetett/ Fokozottan védett (Eszmei értéke: 1 millió Ft)

(Kép innen)

A kerecsensólyom Európában és Ázsiában honos nagy testű ragadozó madár, vonuló példányai Afrikában telelnek. Kedvelt zsákmányállata az ürge, de galambra, mezei pocokra, seregélyre is vadászik. Nem épít fészket, más madarak elhagyott fészkét használja. A magyar hitvilág fontos szereplője, a szakértők a turulmadarat vele azonosítják. Emese álmában ez az állat jelent meg és közölte vele, hogy leendő fia, Álmos, nagy vezér lesz, valamint egy másik monda szerint ezt a madarat kellett követniük honfoglaló őseinknek, hogy megtalálják hazánkat. A kerecsensólyom állomány az 1970-as évekre vészesen lecsökkent, ekkora már körülbelül 13-30 pár fészkelt az országban. Ennek oka, a madár élőhelyének visszaszorulása, illetve a kevesebb zsákmányállat, de a mérgezések, gázolások, áramütések és egyéb emberi tevékenységek is hozzájárultak. Annak érdekében, hogy Magyarországon ne haljon ki a kerecsensólyom, 1974-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) (akkor még Magyar Madártani Egyesület) és az állami természetvédelem elkezdte fajmegőrzési programját (mely pl. gyűrűzésekből, fészekőrzésekből, mesterséges fészkek építéséből, kutatásokból és azok publikálásából állt), valamint 2006 és 2010 között hazánk részt vett az Európai Unió LIFE nevű környezetvédelmi projektjében is. Ennek köszönhetően az országban fellelhető állomány jelentősen gyarapodott, az egyedek számát az MME, 2017-ben már 148-197 párra becsülte.