A keleti sün sokak által kedvelt állat, ráadásul védett, ezért, ha találkozunk egy példánnyal, jó ha tudunk néhány dolgot vele kapcsolatban. A most következő tanácsok segítenek eligazodni, mi a teendő, ha egy sün segítségre szorul, mit tehetünk mi és mikor kell szakemberhez fordulnunk!

1. Mikor szorul a sün feltétlenül segítségre?

A keleti sün éjszakai állat, ezért ha napközben látjuk, valószínűleg valami baja van. Betegségre utal, ha valamelyik példány túl távol alszik a búvóhelyétől esetleg az út vagy a járda közepén tartózkodik. Ha nyílt sebe van, eltört, vagy megsérült a lába, biztos, hogy orvoshoz kell vinni. Fontos tudni, hogy ha mindkét lábát húzza, lehet, hogy gerincsérülése van, ilyenkor óvatosan nyúljunk hozzá! Ha hálóba gabalyodott ne próbáljuk kiszabadítani, a hálóval együtt vigyük szakemberhez.

A sün novembertől március végéig téli álmot alszik, mivel a hidegebb időjárás miatt kevesebb táplálék áll rendelkezésére. Ahhoz, hogy átvészelje ezt az időszakot, november elejére el kell érje a 600 grammos súlyt, ha ennél könnyebb, alacsonyabb a túlélési esélye (a nyár második felében születettek között ez előfordulhat).

A keleti sün védett állat (eszmei értéke 25 ezer Ft), semmiképp se vigyük be az otthonunkba, mert tilos! Ha segítségre szorul, juttassuk el állatorvoshoz, vagy állatkertbe (néhány fontos információ itt), de akár a Sünbarát Alapítványhoz is fordulhatunk! Mielőtt orvoshoz vinnénk, tegyük egy újságpapírral és törölközővel bélelt kartondobozba, rakjunk mellé melegvizes palackot. Kesztyűben fogjuk meg az állatot, mert haraphat és a tüskéi is szúrhatnak, ráadásul a sünök gyakran tele vannak kullancsokkal és egyéb élősködőkkel!

Ha a keleti sünnek megsérült, vagy eltört a lába, biztos, hogy orvoshoz kell vinni!  Fontos tudni, hogy ha mindkét lábát húzza, lehet, hogy gerincsérülése van, ilyenkor óvatosan nyúljunk hozzá! (Kép innen)

A keleti sün novembertől március végéig téli álmot alszik. Ahhoz, hogy átvészelje ezt az időszakot, november elejére el kell érnie a 600 grammos súlyt, ha ennél könnyebb, alacsonyabb a túlélési esélye! (Kép innen)

2. Mit NE tegyünk, ha kölyöksünt találunk?

Ha kölyöksünt találunk, ne vegyük ki a fészkéből, semmiképp se fogjuk vagy simogassuk meg, mert az anyja elhagyhatja. Ne vigyük magunkkal (kivéve, ha segítségre szorul) addig, amíg meg nem győződtünk arról, hogy a kis süni tényleg végleg magára maradt, vagy elárvult.

Ha kölyöksünt találunk, semmiképp se fogjuk vagy simogassuk meg, mert az anyja elhagyhatja! (Kép innen)

3. Figyeljünk rá!

Vezessünk óvatosan! A legtöbb sün elütés, éjszaka vagy szürkületkor következik be, leginkább nyár elején. Esőzések után megnő az esélye, hogy sündisznóval találkozzunk. Ha látunk egy példányt, vigyük távolabb az úttól, ahol a forgalom már nem jelent rá veszélyt.

A Fővárosi Állat- és Növénykert, arra hívta fel a figyelmet a napokban, hogy az avarégetés miatt sok sün pusztul el! Legyünk körültekintőek, mert az állat gyakran a levélkupacok alatt húzza meg magát, hogy téli álmot aludjon! (A 206/2010-es kormányrendelet értelmében az avarégetés országosan tilos, kivéve, ha az adott település önkormányzata másképp nem rendelkezik.)

Fontos, hogy óvatosan vezessünk, a legtöbb sün elütés éjszaka vagy szürkületkor következik be! (Kép innen)

Legyünk körültekintőek, mert az állat gyakran a levélkupacok alatt húzza meg magát, hogy téli álmot aludjon, az avarégetés miatt sok sün pusztul el! (Kép innen)

4. Mivel etessük, itassuk?

Ha időnként sün vendégeskedik a kertünkben, az azért jó, mert rendkívül hasznos állat. Csigákkal, gilisztákkal, rovarokkal, férgekkel táplálkozik. Elősegíthetjük a téli álom előtti hízókúráját azzal, hogy ételt hagyunk kinn neki, de akkor is etethetjük, ha enyhébb a tél és emiatt felébred, mert ilyenkor értékes kalóriákat éget el. Adhatunk neki macskaeledelt, nyers, darált csirkenyakat, lisztkukacot, lágy vagy főtt tojást, szőlőt, banánt, esetleg mazsolát. Hagyhatunk kint neki egy tál vizet is, de semmiképp se itassuk tejjel, mert laktózérzékeny!

Ha szeretnénk elősegíteni a sün téli álom előtti hízókúráját, vagy ha enyhe a tél és emiatt felébred, adhatunk neki többek között macskaeledelt, lisztkukacot, szőlőt, banánt vagy mazsolát! Itathatjuk vízzel, de semmiképp se kínáljuk tejjel, mert laktózérzékeny! (Kép innen)

5. Biztosítsunk sünbarát téli pihenőhelyet a számára!

A keleti sünnek azzal is segíthetünk, ha téli pihenőhelyet biztosítunk a számára. Elkészthetjük akár mi magunk, levelekből, gallyakból, de ha kialakítunk egy kis nyílást a komposzt alján, a sün ott is szívesen végigalussza a telet. Szintén okos megoldás lehet a Süntanya (más néven Süngarázs), melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján lehet megrendelni.

A keleti sünnek azzal is segíthetünk, ha téli pihenőhelyet biztosítunk a számára, elkészíthetjük akár mi magunk is, levelekből, gallyakból! (Kép innen)

A keleti sünnek azzal is segíthetünk, ha téli pihenőhelyet biztosítunk a számára, okos megoldás lehet a Süntanya, melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján lehet megrendelni! (Kép innen)

Az UNESCO veszélyeztetettségi listájára azok a világörökségi helyszínek kerülnek fel, melyek hirtelen természeti katasztrófa, háborús vagy etnikai konfliktus, környezetszennyezés, vagy egyéb emberi tevékenység miatt védelemre szorulnak. Íme, 5 olyan terület, melynek megóvására különös figyelmet kell fordítani!

Everglades Nemzeti Park – Amerikai Egyesült Államok

Az 1993-ban veszélyeztetetté nyilvánított, részben mocsaras Everglades, eredeti területének 80%-át veszítette el a mezőgazdasági tevékenységek (lecsapolások, valamint gátak, csatornák építése) miatt, de még így is az USA második legnagyobb nemzeti parkja (6105 km2). Rendkívül gazdag állat és növényvilággal rendelkezik. A 10 őshonos pálmafaj mellett találhatóak itt például mahagónifák, mangrovefák, broméliák, páfrányok és mocsárciprusok is. A park 275 hal és 400 madárfajnak ad otthont, valamint párducok, virginiai szarvasok, aligátorok, lamantinok is élnek a területén.

Az Everglades Nemzeti Park rendkívül gazdag állat és növényvilággal rendelkezik. 1993 óta veszélyeztetett világörökségi helyszín, mivel a mezőgazdasági tevékenységek miatt korábban területe nagy részét elveszítette. (Kép innen)

Hazánk famatuzsálemei történelmünk néma tanúi, túlélői. Közülük a legidősebb már akkor is élt, amikor még Árpád-házi királyok uralkodtak. Átvészeltek háborúkat, nehéz időket, legendák, történetek szólnak róluk. Mivel tisztes kort életek meg és egyre kevesebb van belőlük, óvnunk és védenünk kell őket!

1. Hédervári Árpád-tölgy – Kora: kb. 800 év (Magyarország legidősebb fája)

Magyarország legidősebb fája a hédervári Boldogasszony kápolna közelében található. A néphagyomány úgy tartja, hogy a kocsányos tölgy mellett, maga Árpád vezér pihent meg és tartott haditanácsot 907-ben, a Pozsonyi csata előtt, sőt még nyomot is hagyott a törzsében a fejedelem lovának kötőféke. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy a fa Árpád idejében még nem élt, bár így is tekintélyes kort ért meg, hiszen körülbelül 800 éves. Az 1942 óta védett Árpád-tölgy korhadásnak indult és 2007 áprilisában derékba tört, de a civil összefogásnak köszönhetően életben maradt. A beteg részeit eltávolították, az egyetlen megmaradt ágát (a négyből) tartógúla és kötelek segítségével sikerült megmenteni. A fa azóta is minden évben virágzik. 

Az ország legöregebb fája, a hédervári Boldogasszony kápolna közelében található 800 éves Árpád-tölgy. 2007-ben derékba tört, de civil összefogás segítségével sikerült megmenteni.(Kép innen)

Ha szeretnénk megóvni bolygónkat, érdemes átgondolni, hogyan tudjuk csökkenteni ökológiai lábnyomunkat! Szerencsére vannak olyan kreatív emberek, akik környezetbarát találmányaikkal képesek elérni, hogy kevesebb szén-dioxid kerüljön a levegőbe, vagy hozzá tudnak járulni a fák, az óceánok védelméhez.

Ehető csomagolás

A folyamatosan halmozódó műanyagszemét korunk egyik legnagyobb problémája, erre lehet megoldás a SCOBY, melyet jelenleg egy lengyel cég, a MakeGrowLab állít elő. Ez egy különleges csomagolóanyag, mely mezőgazdasági hulladék (pl. eladatlan zöldség vagy gyümölcs, betakarítás után megmaradt levél, kacs, fürt, növényszár), valamint kombucha tea elegyéből készül erjesztéssel. A SCOBY akár el is fogyasztható, de komposztálni is lehet, mivel fél év után 100%-ban lebomlik, alacsony PH értékének köszönhetően. Helyettesítheti a műanyag zacskókat és frissen tartó fóliákat, így kiválóan alkalmas élelmiszer tárolásra. A csomagolóanyag Rosa Janusz, tervező találmánya, ezt fejlesztette tovább Josh Brito, környezetvédelmi szakmérnök.

A SCOBY egy különleges, környezetbarát csomagolóanyag, akár el is fogyasztható, de komposztálni is lehet, mivel fél év után 100%-ban lebomlik (Kép innen)

Az emberi civilizáció térnyerésével sajnos komoly károkat szenvedtek a természetes élőhelyek és ezzel együtt a Kárpát-medencében évmilliók óta jelen lévő élőlények is megfogyatkoztak. Íme néhány olyan állat, mely hazánkban fokozottan védett és eszmei értéke akár 1 millió Ft is lehet!

1. Délvidéki földikutya – Súlyosan veszélyeztetett/Fokozottan védett (Eszmei értéke: 1 millió Ft)

(Kép innen) 

A délvidéki földikutya, a Kárpát-medencében őshonos, 2 millió évvel ezelőtt megjelent, nyugati földikutya fajcsoport egyik faja. Az állat előfordulási helye Magyarország, de él egy kisebb populációja Újvidéken is. Hazánkban először 2008-ban bukkantak rá Kelebia és Ásotthalom környékén, majd 2013-ban Baján és 2017-ben Albertirsán is találtak példányokat. A délvidéki földikutya 15–24 cm hosszú, súlya 25-35 dkg. A fogai és feje segítségével ásott földalatti járatokban él, hallása és szaglása kitűnő, de teljesen vak, mivel nincsenek szemei. Az állat a gépesített mezőgazdasági művelés miatt súlyosan veszélyeztetett, egyedszámát körülbelül 400-ra becsülik Magyarországon. Annak érdekében, hogy megakadályozzák kihalását, 2017-ben létrehozták a Bajai Földikutya Rezervátumot, 114 hektáros területén tilos a földművelés és az erdőtelepítés.

A siker, a pénz és az ismertség, szerencsére nem mindenkit részegít meg. Vannak olyan hírességek, akik szeretnének egy jobb világot teremteni. Törődnek a környezet és az élővilág sorsával, példát mutatnak életvitelükkel, zöld tüntetéseken vesznek részt, adományoznak, környezetvédelmi szervezeteket támogatnak vagy hoznak létre.

Edward Norton (1969. augusztus 18. - ) - Golden Globe-díjas amerikai színész, rendező, producer

A nemrég az 50. születésnapját ünneplő színész előszeretettel használ tömegközlekedési eszközöket, gyakran jár a New York-i metróval. 2003-ban támogatta a BP Solar Neighbors Programot, mely a rászoruló családok otthonát alakítja át energiatakarékossá, napelemek segítségével. Edward Norton a Kelet-Afrika ökoszisztémájának megőrzésén dolgozó, Maasai Wilderness Conservation Trust amerikai társzervezetének elnöke. 2009-ben három maszáj harcossal lefutotta a New York-i maratont, hogy felhívja a figyelmet a szervezetre és adományokat gyűjtsön. 2010-ben az ENSZ jószolgálati nagykövete lett, azóta rendszeresen tart előadásokat az élővilág sokszínűségéről.

Edward Norton lelkes környezetvédő aktivista, az ENSZ jószolgálati nagyköveteként rendszeresen tart előadásokat az élővilág sokszínűségéről (Kép innen)

A fák csendes segítőtársaink. Hűsítő árnyékot adnak a meleg nyári napokon, oxigénnel látnak el minket és kiszűrik a káros anyagokat. Mi mégsem becsüljük őket eléggé. Nem vigyázunk rájuk, pedig az életet jelentik számunkra.

A fák szerepe a természetben

A fák jótékony hatással vannak a Föld élővilágára. A természetben betöltött szerepük nagyon fontos, mert megkötik a szén-dioxidot, kiszűrik a káros anyagokat a levegőből, oxigént termelnek és lassítják a globális felmelegedést, ráadásul otthont nyújtanak az élőlények számára.

Egy 20 méter magas, 12 méter átmérőjű, 100 éves tölgy, 600 ezer levelet hajt egy évben. Egy ilyen fa 9400 liter szén-dioxidot alakít át (ennek tömege 18 kg), 10 ember oxigénszükségletét látja el, 12 kg cukrot állít elő, valamint 400 liter vizet vesz fel és párologtat el, mindezt egyetlen nap (!) alatt.

A fák jótékony hatással vannak az élővilágra, megkötik a szén-dioxidot, kiszűrik a káros anyagokat, oxigént termelnek és lassítják a globális felmelegedést (Kép innen)